Nem csípem E.T.-t sem. Igen, egy újabb eleme a nagy évtizednek, amivel valahogy nem vagyok kibékülve. OK, olyan komoly mentális problémáim nem származnak ebből, mint Mogács úrnak, de azért vannak bizonyos fenntartásaim a dolog mitológiájával szemben. Rendben, a kis E.T. maga, csak szimplán vicces: amit igazán utálok, az a szerintem indokolatlanul nagy hájp. 

Szerintem kicsit túl magas polcra szokták pakolni ezt az anyagot. Holott egy egyszerű gyerekfilmről beszélünk csupán, semmi extráról vagy többről. Szerethető valamilyen szinten, de nem alkotott korszakot semmiben, és semmilyen téren, s pláne nem Spielberg életművében, vagy az új-hollywoodi kánon kialakulásának saga-jában. 

Úgy tűnik, a múlt héten már megidézett The Tubes sincs nagyon kibékülve a jelenséggel - bár lehet, hogy egyszerűen csak a poén kedvéért vették be a showba. Vagy a pénz és nézettség növelése végett (ami azért nem jellemezné túlzottan őket). Ami viszont biztos, hogy E.T. ilyen beteg anyagban még egyáltalán nem főszerepelt...

Szóval egyesek számára a nyugalom megazavarására és a gyermekkori emlékek befeketítésére egészen biztosan alkalmas képsorok következnek! 

...

Én szóltam!